Ezen az oldalon a hangok és a test-lélek-szellem hármasság kapcsolatát fogom vizsgálni. A világon minden csak hullámokból áll, még a legkeményebb gyémánt is csak a téridőben sűrűsödő hullámok halmaza. Igaz, igen keményet üt, ha bele bokszolunk. De akkor is csak hullám. Mert minden mozog, minden rezeg, ezt már régen is tudták. A hang is csak rezgés, igen bonyolult is lehet. Van terjedési sebessége (330 m/s 18 Celsius fokon, 0 % pára mellett), van nyomása, van iránya, van spektruma. Aki többet akar róla tudni, vegye kézbe Tarnóczi Tamás Akusztika című könyvét.
Az orgonáról
A hangok zenei skálán helyezkednek el, általában 12 fél hangra osztjuk az egy oktávnyi távolságot. Más rendszerek is vannak, Indiában például előfordul 42 hangos oktáv is (mikrotonalitás) Oktávnak nevezzük nyolc egész hang távolságát, az egy oktávval magasabb hang frekvenciája mindig kétszeres.
A dallam és a harmónia mellett a ritmus a harmadik a legfontosabb komponens a zenében. Egy régi mondás szerint minden zenekar annyit ér, amennyit a dobosa. A ritmusképletet groove-nak is nevezik, nagyon sok féle van belőle. Vannak standard, latin, jazz, modern és népi groove-ok. A dobosok külön kottából játszanak, és ebből a kottából lehet a dobprogramot összeállítani.
A legbonyolultabb hangszer, amit valaha csak készítettek, az az orgona. Nevezik a hangszerek királynőjének is, mert képes sokféle hangszínnel megszólalni. Az orgona aerofon vagy elektrofon hangszer, többnyire egyedi alkotás, de a korszerű digitális orgonák nagy sorozatban készülnek. Ismerjük meg egy kicsit jobban az orgonát!
Az elektromos orgonák rendszerei
Az elektromos orgonák fejlődése során két vonal jelent meg, az additív és a szubsz-traktív megoldás. Az elsőnél a szinuszos harmonikusokból keverjük ki a kívánt hang-zást. A második esetén összetett (pl. négyszög vagy fűrészfog) rezgésből szűrjük ki a megfelelő spektrumú hangszínt. Az előzőre példa a Hammond-orgona, a másodikra álljon itt a Schober megoldása.
Az orgonaépítés során a diszpozíció fontos kérdés. A diszpozíció tartalmazza az orgona regisztereinek listáját, ez a hangszínkészlet. Minden regiszter egy önálló hangszín, a teljes skálán keresztül. Minden korszakban, az orgona fejlődésével pár-huzamosan változott, fejlődött a diszpozíció, újabb regiszterek jelentek meg. Ezek alapján beszélünk középkori, reneszánsz, barokk, romantikus, színházi orgonákról.
Hallgatnivaló
Ugyan nem orgonazene, de jó szintipop, amit most megosztok. A következő zeneszámokat Szemere András mérnök komponálta a ’90-es években. A számok az akkor beszerezhető szintetizátorokon szerezte, több szólamban. Eredetileg magnókazettákra volt rögzít-ve, több lépcsőben lett digitalizálva. Ezért a hangminőség nem a legjobb, egy kicsit próbáltam javítani rajta.
Merkur, a tündöklő
Vénusz, a csoda
Gea, a panaszos
Mars, a titokzatos
Jupiter, a fenséges
Szaturnusz, a lidérces
Uránusz, a hatalmas
Neptunusz, a sodró
Plútó, a fura
Androméda
Elsüllyedt világok
Reflex
Napfogyatkozás
Babilon
Hajnali szívdobbanás