Rólam

 

Miklós Attila

Miklós Attila vagyok, 1983-ban születtem Ózdon. Az ufó iránt akkor kezdtem el érdeklődni, mikor elolvastam a Negyedik típusú találkozások című könyvsorozat néhány kötetét, 1992-93 környékén. Ekkor indult be az ufómánia Ózdon és környékén. Azóta olvastam számos Däniken-kötetet, és más szerzőktől is, pl. nagy hatással volt rám Dr. Czeizel Beatrix és Greskó Anikó Csillagnemzetségek – Lélekcsaládok c. munkája, vagy a James Harris (Seres Gábor) által írt Exopédia. Azóta én az ufó kérdést nem választom le az ezoterika tanairól, egy komplex világképet próbálok megalkotni, melyben a földönkívüliek és az angyalok, a csillaglények és a teremtő Isten és Istennő mind megtalálhatók, hisz mindig minden összefügg egymással. 2015 nyara óta publikálok az Ufó Magazin hasábjain, az őszi konferencián tartottam egy előadást a galaxisunkban élő fejlett társadalmakról, és a Meridián Ufó Klub szeptemberi programján is szerepeltem. Megjelent eddig egy rockzenei könyvem, a Progresszív zenei lexikon, tervezek ufós-ezoterikus témájú könyvet is. Ezek mellett verseket is írok, amit dalszövegnek szánok, keresek hozzá zenészeket, akik majd eljátsszák őket, zene még nincs hozzá. Kedvenceim: Deep Purple, Uriah Heep, Solaris, Traffic, ELP, Korál, Taurus, Syrius, P. Box, Focus, Procol Harum, Nightwish, Vincze Lilla, Tarja Turunen, Atomic Rooster, Van der Graaf Generator, Mini.

2017-ben megjelent a második könyvem, Királynők a síneken címmel, melyben Kandó Kálmán életművét, és a magyar vasúton valaha közlekedő aszinkronmotoros vasúti járművekről írok. Ezek mellett még kb. 70-80 verset is írtam, amit majd itt is olvashattok majd. Emellett Miskolci László kutatóval járok időnként kutatni, ufós és paranormális helyszíneket látogatni.